Hétfő
A közös reggeli után bepakoltunk a buszba és elindultunk. Az utazás igen különleges volt, szerpentin utakon mentünk Mátraszentistvánra.
Az utunk egyenesen a sípályához vezetett és már aznap megismerkedtünk a síelés alapjaival. Jókat nevettünk a kezdetleges bénázásainkon. Azonban akik ráéreztek, egy pár óra elteltével már a kék pályán csúsztatták sílécüket.
Csak a síelés után mentünk a szállásra, Mátraszentimrére, ahol nagyon szép és otthonos környezet fogadott bennünket. A szállás kertjében emukat fedeztünk fel. Elfogyasztottuk a vacsorát majd mindenki lefeküdt aludni a hosszú nap után.
Kedd
Reggel igazán hideg téli napra ébredtünk, de ez nem ijesztett meg minket. Nagy lendülettel indultunk a pályához. Miután felvettük a megfelelő felszereléseket bemelegítettünk, mint minden reggel.
A későbbi órákban sokat tanultunk oktatóinktól, nevezetesen Dudás Csaba osztályfőnökünktől, valamint Gyárfás Csaba, testnevelőtanártól. A déli órákra többnyire elfáradtunk és szükségünk volt energiaforrásra, ezt a reggel megkapott hideg csomagból nyertük.
Mielőtt a szállásra mentünk volna, útba ejtettünk egy kisboltot. Amikor visszamentünk a szállásra már vacsorával vártak minket. Ami nem mellesleg nagyon finom volt!
Szerda
A nap ismét reggelivel indult, majd nagyerővel indultunk a sípálya irányába. A sípályán egy váratlan, kellemetlen meglepetés fogadott minket. A pálya lefagyott, az előző esti ónos eső után. Ezt látván megijedtünk egy kicsit és valahogy el szállt a bátorságunk, voltak, akik még a kezdő pályára is vissza akartak menni, mivel ők már a kék pályán voltak. De osztályfőnökünk bátorítása és a közös síelés újra visszaadta bátorságunkat. Később, mikor már meglazult a pálya sokan a piros pályára is lemerészkedtek. Nem mondom, hogy nem estünk el, de ez így volt szép. Azonban az idő nem volt hozzánk túl kedves… a tervezett 4 óra helyett, már 2 órakor el kellett hagynunk a sípályát mert elkezdett esni az eső.
Este, vacsora után, sokak örömére használhattuk az ott lévő szaunát. Jól éreztük magunkat, majd lefeküdtünk aludni.
Csütörtök
Elérkezett az utolsó napunk a Mátrában. Reggel megreggeliztünk majd összepakoltuk cuccainkat, hogy berakhassuk a buszba. Miután mindenki bepakolt a buszba, síruhát ragadtunk és egy utolsó síelésre visszamentünk a pályára. Azt gondolom ez volt a legjobb nap a síelést tekintve, már szinte mindenki elsajátította a síelést. Nagyon sokan mentek a piros pályára és a legbátrabbak még a feketét is kipróbálták, ami a legnehezebb pálya volt. Viszont voltak, akik megunták vagy megsérültek, ők a hüttében foglaltak helyet, ami egy fűtött „vendéglő” volt. Miután már mindenki eléggé elfáradt visszaindultunk a buszhoz 2 óra körül és elindultunk haza. A buszon mindenki arról beszélt, hogy milyen jól érezte magát, voltak, akik nem akartak haza jönni. Azonban történt egy szerencsétlenség is az osztályban. Az egyik osztálytársunk megsérült és mikor Egerbe értünk el kellett mennie a kórházba.
- Összeségében azt gondolom, hogy egy felejthetetlen élményt szerezhettünk a mátraszentistváni sítábor keretein belül.
- Szerintem mindenki nevében elmondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Nem vagyok egyedül azzal, aki azt mondaná, hogy bármikor visszamenne!
- Ezek a táborok/bentmaradósok mind ilyen nagyszerű élményeket adnak nekünk. Mert vannak, akik nem tehetik meg, hogy síelni mehessenek többet.
- Ezúton is szeretném megköszönni az egész osztály nevében, hogy lehetőséget kaptunk erre a táborra. Végezetül pedig szeretnénk köszönetet mondani tanárainknak, Dudás Csaba(of), Gyárfás Csaba és Gulyásné Czakó Tündének, valamint az összes olyan tanárnak, aki az adminisztrációs feladatokat végezte.
- Köszönjük a szállás házigazdáinak, a buszsofőrünknek és természetesen a mátraszentistváni síparknak a munkáját!
- Köszönjük odaadó és áldozatos munkájukat!
Készítette: Molnár Vivien és Harkály Milán
