A Neumann Napok keretében egy különleges és gondolatébresztő előadást tartott Pénzesné dr. Kónya Erika, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Növénytani és Növényélettani Tanszékének egyetemi docense, amely a növények rejtett világába engedett betekintést. A résztvevők nemcsak azt ismerhették meg, hogyan „kommunikálnak” a növények, hanem azt is, hogy érzékelik a hangokat, reagálnak a környezetükre, sőt bizonyos értelemben tanulni is képesek.

Hallanak-e a növények?

Az egyik legizgalmasabb kérdés az volt, hogy a növények érzékelik-e a hangokat. Kutatások szerint a növények képesek a 20–1000, akár 2000 Hz közötti rezgések észlelésére, tehát az emberi hallástartományba eső hangokra is reagálhatnak. Ultrahang érzékeny mikrofonok segítségével kimutatták, hogy a növények mechanikai rezgéseket érzékelnek, és ezekre különböző fiziológiai válaszokat adnak.

A méhek zümmögése és a nektártermelés

Kísérletek során megfigyelték, hogy amikor egy növény meghallja a beporzó rovar zümmögését, megnő a nektártermelése. Ez azt jelenti, hogy a növény felismeri saját beporzó rovarait, és „jutalmazza” őket – így növelve a megporzás esélyét. Ez a jelenség jól mutatja, hogy a növények aktívan reagálnak a környezetükre, és nem passzív élőlények. 

Elektromos jelek és „növényi idegrendszer”

A program során bemutattuk, hogy a növények elektromos jeleket bocsátanak ki, amelyeket galvanométerhez hasonló eszközökkel mérni is lehet. Ezek a jelek hasonlítanak az állatok idegrendszeri működéséhez. A kutatások – többek között Cleve Backster munkái – azt mutatják, hogy a növények reagálnak különböző ingerekre, például hangokra vagy érintésre. A legismertebb példák közé tartozik az aktívan mozgó Vénusz légycsapója és a mimóza, amelyeknél az úgynevezett akciós potenciál végighalad a növényen, hasonlóan az idegsejtek működéséhez és ki is mutatható ez az elektromos jel.

A növények „agyának” kérdése

Felmerült az a gondolat is, hogy a növények „agya” valójában a gyökérzetben található. A föld alatt zajló folyamatok irányítják a növény működését, míg a felszín feletti részek főként a fotoszintézist végzik. Ezt az elképzelést Charles Darwin írta le aki a növényeket egyfajta „fordított élő rendszerként” értelmezte.

Van-e memóriájuk a növényeknek?

A résztvevők egy különleges kísérlettel is találkozhattak: ha egy növényt többször stresszhelyzetnek tesznek ki (például leejtik), egy idő után nem reagál rá ugyanúgy, vagyis alkalmazkodik. Ez arra utal, hogy a növényeknek lehet egyfajta memóriájuk.

Tanulás és intelligencia

Japán kutatások is azt sugallják, hogy a növények képesek bizonyos ingereket megtanulni. Például:

• különbséget tesznek a víz hangja és más hangok között 
• megtanulják elkerülni a számukra kedvezőtlen környezetet 
• reagálnak a hernyók rágására, akár fényjelenségekkel vagy kémiai válaszokkal 

A rezgések érzékelése nemcsak sejtszinten, hanem szövetszinten is kimutatható.

A növények és a zene

A program egyik leglátványosabb része a „növények zenéje” volt. Egy EKG-hoz hasonló készülékkel mértük a növény elektromos jeleit, amelyeket speciális szoftver alakított hangokká. Ezek a műszerek lehetővé teszik, hogy szó szerint „meghallgassuk” a növények működését. Bár ezek inkább művészeti interpretációk, mégis segítenek közelebb hozni a növények világát. A program zárásaként az iskolaudvaron található aranyeső (Laburnum sp.) bokorral „társalogtunk”, óriási élmény volt számunkra ez a bemutató.

Összegzés

A program rávilágított arra, hogy a növények sokkal összetettebb élőlények, mint azt korábban gondoltuk. Érzékelik a rezgéseket, reagálnak a hangokra, elektromos jeleket használnak, sőt bizonyos értelemben tanulni is képesek. A Neumann Napok ezen előadása új perspektívát adott: talán ideje más szemmel tekinteni a növényekre – mint aktív, érzékeny és alkalmazkodó élőlényekre.