Iskolánkban, az egri Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégiumban hagyomány, hogy a tavaszi Neumann-napok alkalmával meghívjuk különböző pályák, tudományterületek képviselőit, hogy szakmai előadásokkal mélyebb bepillantást nyújtsanak diákjainknak szakmájuk, kutatási területük rejtelmeibe. A Középiskolai MTA Alumni Programnak köszönhetően idén márciusban több előadással is lehetőségünk nyílt a tanulók tudományos érdeklődésének felkeltésére, ismereteinek elmélyítésre, így is segítve a tudományos és kreatív gondolkodást.

Az egyik ezek közül „A jövő orvostudománya” témakörben szervezett előadás volt, melyet Dr. Iván Kristóf tartott 2026. március 26-án.  Végzős és 11. osztályos biológia–kémia szakos, illetve informatikus technikumi osztályba járó diákok voltak a hallgatósága. Az 50 perces előadás konkrét témája a bionika volt, azon belül is a terület által biztosított lehetőségek a végtagsérült és -bénult, valamint gerincvelősérült betegek mindennapi életének könnyebbé tételében a közeli és távolabbi jövőben. A diákok nagyobb része egészségügyi vagy kutatói pályára készül, így számukra izgalmas és motiváló volt a téma. A professzor úr az előadás első felében tisztázta a bionika tudományterületének alapjait. Ezt követően példákon keresztül szemléltette, hogy milyen eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésre már napjainkban is a bénult vagy akár Parkinson-kórban szenvedő betegek életminőségének javítására exoskeleton használatával. Bemutatott agyi elektromos jelekkel működtethető kerékpárokat, kerekesszékeket és végtagprotéziseket. Utóbbiak szerkezete anatómiailag szinte teljesen megfeleltethető az ember végtagjainak, így a használatukat megtanulva a betegek lényegesen könnyebben folytathatják mindennapi tevékenységeiket, mint az eddigiekben. Részletesebben beszélt a CYBATHLON bionikai akadályversenyről, melyen a területen kutatás-fejlesztéssel foglalkozó csapatok versenyezhetnek egymással.

A második, „A világ bonyolódása” témakörben szervezett előadásra iskolánkban 2026. március 27-én került sor, ezt Dr. Kun Ádám tartotta. A professzor úr az érdeklődő biológia–kémia tagozatos diákoknak először elmagyarázta az evolúció genetikai mozgatórugóit, és törvényszerűségeit. Az előadásában a továbbiakban az emberi evolúció hajtóerejéről beszélt, különös tekintettel az eszközhasználat és nyelvhasználat fejlődésére. Bemutatta és összehasonlította egymással az emberelődöket és korai emberfajokat, felhívva rá a figyelmet, hogy a földtörténet hosszú időszakaiban különböző emberfajok éltek egymás mellett a Földön. Az előadás második felében beszélt az ember szociális és kulturális evolúciójáról, ezek összefüggéseiről, a sikeres együttműködésben és együttélésben betöltött szerepükről. Végül felhívta rá a figyelmet, hogy az ember evolúciója nem zárult le, jelenleg is zajlik, hiszen amíg egy faj létezik, a genetikai mutációk és a természetes szelekció törvényszerűségei alakítják a működését.

Mindkét előadás ismeretterjesztő, figyelemfelkeltő jellegű és diákok számára is jól érthető nyelvezetű volt. Segítettek elhelyezni a bemutatott témákat a kutatás és általánosságban a biológia rendszerében, így közelibbé téve azokat a fiatalok számára. Ezt az is mutatja, hogy a tanulóknak az előadások végén számos kérdése volt, nem csak a biológiai, hanem társadalmi, morális oldalról is megközelítve a témákat.

Az iskola földrajz iránt érdeklődő tanulói számára több érdekes előadást is szerveztünk a Középiskolai MTA Alumni Program keretében, ahol aktuális és izgalmas témákkal találkozhattak tanulóink. Meghívott előadónk, Dr. Gönczy Sándor az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense március 24-én három előadással színesítette a tanórákat. Az előadások célja az volt, hogy a diákok ne csak tankönyvi ismereteket szerezzenek, hanem valós példákon keresztül is megismerjék a természeti és társadalmi folyamatokat.

Az első előadás a vulkánok világát mutatta be, kiemelt figyelmet fordítva a vulkánkitörések környezeti hatásaira. A szemléltető képek és videók segítségével a téma különösen látványossá és könnyen érthetővé vált.

A második előadás a parajdi sóbányáról szólt, amely Erdély egyik különleges természeti és gazdasági értéke volt. Az előadás bemutatta a sóbánya keletkezését, jelentőségét, turisztikai szerepét, valamint azt is, hogy miért volt fontos a helyi közösség számára és választ kaptunk arra a kérdésre, hogy mi lehet a sorsa Parajdnak?

Az utolsó előadás az ukrajnai háború földrajzi vonatkozásait elemezte. Az előadó bemutatta a térség elhelyezkedését, a konfliktus kialakulásának főbb okait, valamint azt, hogy a háború milyen hatással van a lakosságra, a gazdaságra és a környező országokra. A diákok így jobban megérthették, hogy a földrajz szorosan összekapcsolódik a politikai és társadalmi eseményekkel is.

Összességében ezek az előadások hasznos és érdekes kiegészítést adtak a földrajz órákhoz. A diákok új ismereteket szerezhettek, és közelebb kerülhetnek a világban zajló természeti, társadalmi és gazdasági folyamatok megértéséhez. Az előadások inspirálók és érdekesek voltak, a Neumann-napok szakmai programjának kiemelkedő eseményei.